Xlera8

A legjobb adatirányítási működési modell kiválasztása – DATAVERSITY

Ahhoz, hogy egy üzletágakon és különböző érdekelt feleken átívelő vállalkozás adatkezelésbe kezdjen, a jól meghatározott működési modell létfontosságú szerepet játszik a várt üzleti előnyök elérésében. Az adatháló egy új koncepció, amely az adattermékek népszerűsítésével decentralizált módon ösztönzi az adatok demokratizálását egy szervezeten belül. Ellentétben a vintage építészettel, amely központosított, adatháló lehetővé teszi a felhasználók számára az egész vállalaton belül, hogy hozzáférjenek bármilyen adathoz, így több üzleti egység képes bevételt szerezni az adatokból és elősegíteni az üzleti átalakulást. Ahhoz, hogy egy szervezet adatait kezelje és irányítsa, függetlenül az alkalmazott architektúraválasztástól, olyan adatirányítási működési modellnek és ütemtervnek kell lennie, amely a következő szempontokat veszi figyelembe:

  • Szervezeti hatókör, adathatókör és tartomány hatókör kezelése
  • Az érintettek és a felelősség azonosítása; kézfogások és kézfogások meghatározása a koordináció érdekében
  • Az adatokkal kapcsolatos döntések döntéshozatalának szervezeti elhelyezése
  • Előzmények, esetlegességek és az aktívan kezelt adatokra gyakorolt ​​hatás
  • Motiváció, célok és teljesítményértékelési terv az előrehaladás mérésére és a jelentés elkészítésére
  • Folyamatok és eljárások felfedezése és szabványosítása irányelvek és irányelvek alapján
  • Változásvezérlés jól megtervezett érdekelt felek kommunikációs stratégiájával
  • Megvalósítási ütemterv munkalebontási struktúrával
  • Kockázat-, érték- és haszonkezelés

Ehhez a cikkhez adatminőség-értékelés és a monitorozást szemléltetésre használjuk. A működési modell meghatározásának megközelítése során figyelembe kell venni az irányítás, a menedzsment és az üzleti egységekben meglévő képességek szempontjait. A szervezet szociokulturális vonatkozásai irányítják az adatminőségi szolgáltatás sikeres megvalósítását. További fontos szempontok közé tartozik a megosztott üzleti elszámoltathatóság, a szponzorálás, az adatkezeléshez való hozzáállás, a tudás és a változások befogadására való hajlam. A fenti szempontok közötti megfelelő egyensúly megteremtése egy közel tökéletes működési modellt határoz meg, amely segíti a vállalkozást adatminőségi céljainak elérésében. Ahhoz, hogy a vállalkozások előrehaladjanak és a versenytársak előtt maradjanak, elengedhetetlen, hogy folyamatosan finomítsák folyamataikat és fogadják el a visszajelzéseket. Ez a fokozatos fejlesztés biztosítja, hogy a vállalkozás releváns maradjon, és idővel jobb eredményekhez és nagyobb sikerekhez vezet.

Amikor az adatkezelési működési modellről dönt, nem választhat egyszerűen egy megközelítést anélkül, hogy értékelné az egyes megoldások előnyeit. Döntés előtt mérlegelnie kell a centralizált és decentralizált irányítási modellek lehetséges előnyeit. Ha úgy találja, hogy az irányítási műveletek központosításának előnyei legalább 20%-kal meghaladják a decentralizált modell előnyeit, akkor a legjobb a központosítás. A központosított irányítási modell segítségével áthidalhatja a szaktudás hiányát, élvezheti a konzisztens eredményeket az összes üzleti egységben, egyszerűen beszámolhat a műveletekről, biztosíthatja a vezetői részvételt C-szinten, és hatékonyan tervezheti a folyamatos visszajelzések kérését, fejlesztéseit és változtatásait. menedzsment. Hátránya azonban, hogy gyakran működési merevséghez vezet, ami csökkenti a motivációt a középszintű vezetők körében, és a bürokrácia gyakran meghaladja az előnyöket.

A működési modell kialakításakor fontos figyelembe venni a szociokulturális szempontokat, mivel ezek jelentősen befolyásolhatják szervezete sikerét. Ha azt szeretné, hogy vállalkozása kiemelkedjen, és a versenytársak előtt maradjon, folyamatosan finomítania kell folyamatait, és meg kell fogadnia a visszajelzéseket. Ez a fokozatos fejlesztés biztosítja, hogy vállalkozása releváns maradjon, és idővel jobb eredményekhez és nagyobb sikerekhez vezet.

Nem szolgálja a tervezett célt, ha olyan működési modellt kell meghatározni, amely a központosított vagy elosztott menedzsment egyik végére is kihajt. Az adatháló jobb alternatívát kínál a hub-spoke modellhez, amely megosztja az adatok tulajdonjogát és felelősségét a csapatok hálózatán. Ez a megközelítés decentralizált tulajdonlást és döntéshozatalt tesz lehetővé, miközben biztosítja az adatok integritásának biztosításához szükséges struktúrát. A legfontosabb szempontok, amelyeket figyelembe kell venni, többek között az integráció, a minőség, a biztonság, az együttműködés és az adatvédelem, hogy csak néhányat említsünk. Ezenkívül biztosítja az adatok biztonságos megosztását, valamint azt, hogy az adatok minden csapat számára elérhetőek és használhatók legyenek. Bár mindkét működési modellváltozat illeszkedik az adathálót felölelő szervezetekhez, azonban más szociokulturális tényezőket is figyelembe kell venni a működési modell megalkotásához. Elérhető egy kényes egyensúly az irányítás és az irányítás között, és olyan képességekre van szükség, amelyek lehetővé teszik az érdekelt felek számára, hogy az önkiszolgáláshoz szükséges csekély átképzéssel elfogadják az adatminőségi kezdeményezést.

Egy hibrid megközelítés, amely lehetővé teszi az adatkezelés holisztikus nézetét a szabályzatok, a keretrendszer, a jelentéstétel és az egyéb szempontok helyi kezelésének központi vezérlésével, számos szervezet kultúrájának megfelel.

A kiegyensúlyozott modell mérlegelése központosított vezérléssel és egyesített kezeléssel a központosított és elosztott modellekkel szemben

Világos különbséget kell tenni a következők között:

1. Adatinfrastruktúra és platformkezelés

2. Adathasználat kezelése, ill 

3. Adatprojekt menedzsment

4. Adatértékelés és monitoring

Ennek további megértése érdekében a szervezeti esetlegességek határozzák meg a szervezet adatkezelési konfigurációját. Annak megértéséhez, hogy az esetleges események hogyan befolyásolják a vállalat adatirányítási működési modelljének egyedi kialakítását, két tervezési paramétert kell figyelembe venni: 

1. A döntési jogkör szervezeti elhelyezése és 

2. Döntéshozatali jogkör koordinálása

Az értékpárok két választási lehetőség közül választhatnak a tervezési paraméterek alapján

1. Centralizált a decentralizált, ill 

2. Hierarchikus és kooperatív modellek. 

Egy tervezési paraméter befolyásolja a felelősségek hozzárendelését egy adatirányítási modell RACI-mátrixában.

A döntéshozatali jogkör szervezeti elhelyezése

Az adatirányítási működési modell első tervezési paramétere az adatkezelési tevékenységek szervezeti felépítése. A központosított adatkezelés nagyobb ellenőrzést tesz lehetővé az adatszabványok felett, és lehetővé teszi az információk nagyobb méretű bevételszerzését. A decentralizált informatikai irányítás kiváló válaszkészséget és rugalmasságot tesz lehetővé az üzleti igények és az egyes üzleti egységek testreszabott megoldásai tekintetében. 

Egy megfelelő adatkezelési modellnek azonban egyensúlyt kell teremtenie a következők között:

  • A szabványosítás egyrészt és 
  • Az eseményekre való reagálás viszont. 

Egy digitális funkció egy nagy pénzügyi szolgáltató vállalatnál sokkal sértőbb lehet a stratégiai irányában. A piaci viszonyokra fürgén kell reagálni, míg más divíziók a magasabb szabályozási környezeti feltételek miatt továbbra is defenzívek lehetnek a stratégiájukban.

Szerep Központosított adatirányítási tervezés Decentralizált adatirányítási tervezés
Ügyvezető szponzor „Elszámoltatható” néhány jelentősebb döntésben „Konzultált” (ajánló, nem parancsoló)
Adattanács Sok „elszámoltatható” Sok „Konzultált”, „Tájékozott”, nincs egyedül „Elszámoltatható”.
Cégtulajdonos Néhány „elszámolható” Többnyire „elszámolható”
Üzleti és műszaki adatkezelő "Felelős" Sok „felelős” és néhány „elszámoltatható”

A decentralizált adatmodell magában foglalja az egyes egységekhez, részlegekhez vagy üzletágakhoz hozzárendelt összes döntéshozatali jogkört. A központosított forma kisebb cégekhez, defenzív és konzervatív stratégiákhoz, központosított irányításhoz és mechanisztikus döntéshozatalhoz kapcsolódik. A decentralizált forma a nagy cégekhez, az offenzív vagy agresszív stratégiákhoz, a decentralizált irányításhoz és az organikus döntéshozatalhoz kapcsolódik.

A döntéshozó hatóság koordinálása

A döntéshozatali jogkör és befolyás hatékony összehangolása hierarchikus és vertikális vonalakon vagy együttműködési és horizontális képességeken keresztül érhető el. Az elosztott adatkezelést alkalmazó vállalatok ezeket a mechanizmusokat használják az adatmegosztás és a döntések összehangolására. Az adatirányítási tervezés hatékonyságának maximalizálása érdekében fontos, hogy tükrözze és támogassa a vállalat döntéshozatali stílusát és kultúráját.

Szerep Hierarchikus adatirányítási tervezés Kooperatív adatirányítási tervezés
Ügyvezető szponzor „Elszámoltatható” a legtöbb döntésben „Elszámoltatható” együttesen
Cégtulajdonos Külön „elszámolható”. „Konzultált”, „Tájékozott”, kevés „Elszámoltatható”
Üzleti és műszaki felügyelő „Felelősségteljes”, „Tájékozott”, kevés „Konzultált” Sok „elszámoltatható” (együttesen) és „konzultált”
Adattanács Külön „elszámolható”. Sok „konzultált” és „elszámoltatható” (együttesen)

A hierarchikus adatirányítási modellt a felülről lefelé irányuló döntéshozatali megközelítés jellemzi. Egyetlen adatkezelési tevékenységre az adatfelelős vagy az adattanács rendelkezik döntési jogkörrel. A feladatokat az üzleti és műszaki adatkezelőkre ruházzák. Közvetlenül azonban nem vesznek részt a döntéshozatalban.

A kooperatív adatirányítási modellben formális és informális koordinációs mechanizmusokat alkalmaznak a döntések meghozatalára. Az adattanácsot vagy adatfelügyelőt munkacsoportok, munkacsoportok és bizottságok egészítik ki, amelyekben több tudományterület képviselői is vannak. Egyetlen szerepkör sem hozhat önálló döntést. Az új integrátori szerepkörök, például a folyamattulajdonosok vagy az üzleti egységeknek beszámoló adattervezők magas szintű együttműködést teremtenek az egységek között.

Beszélj velünk

Szia! Miben segíthetek?